Reggel
nem szólt az ébresztőm ezért 9 kor felriadtam az ágyból, körbe nézem, kettős érzésem támadt. Az egyik egy nagyon rossz a
tegnap este miatt, hogy megtörtént a majdnembaleset. A másik pedig egy
leírhatatlan boldogság volt, mégis csak a 1D szobájában vagyok . Jézusom!!!
Elkésem. Felöltöztem majd megcsináltam a hajam és kimentem a konyhába ahonnan
isteni illatok szálltak.
-
Jó
reggelt!- mondtam vidáman a szemem dörzsölve, Zayn, Liam, Niall és Louis épp
terítenek a reggelihez. Taylor és Harry valamit főzőcskéztek. Ahogy elnézetem a társaságon, a szemem össze
találkozott Tayloréval, ami nem volt valami vidám. De nem tudtam vele
foglalkozni mivel Louis átkarolt a vállamon és az asztalhoz hívott. Majd leülni
készültem mikor Taylor megszólalt.
-
Jaj
bocsi nem is gondoltam, hogy te is itt leszel meg amúgy is csak 6 hely van
itt…- nem kellett befejeznie én szó nélkül bólintottam, és csak mosolyogtam.
Hogy tud már majdnem egy teljesen érett nő ilyen gyerekesen viselkedni?- gondoltam.
Odaültem a pulthoz és elkezdtem enni. Majd egy váratlan vendég csatlakozott
hozzám.
-
Szabad?-
kérdezte Louis. Én csak intettem, mivel tele volt a szám. Elkezdtünk
hülyéskedni és a vége az lett, hogy Niall is csatlakozott és versenyt
rendeztünk, ki tud több palacsintát megenni. Louis megevett 7-et én nagy
nehezen 10-et, de még ez sem múlta fel Niall étvágyát ő már 15.-nél tartott.
Kajaversenyünket
Taylor zavarta meg:
-
Már
bocs, de az étellel nem kéne játszani, az oké, hogy Lous barátja vagy, de
mégsem otthon vagy. Vagy ha ilyen parasztos az életmódod és a fiúk vannak olyan
hülyék, hogy vevők erre az elég szégyen! Meg visszavehetnél egy picit, még a végén
kieszed a vagyonukból szerencsétleneket. Meg vigyázz az alakodra, ha mondható
annak- a figyelmeztetés nagy része felém irányult. Ami nem kicsit esett
rosszul, mivel fogalmam nem volt mit tettem, hogy így beszéljen velem valaki.
Ez a hangnem nagyon nem tetszett, a tegnap beszólások és ezzel együtt betelt a
pohár.
-
Jaj
bocsi szívem, nem akartam az intimszférádba gázolni, ezzel a parasztos
megjelenésemmel- Nem fogok egy ilyen ribivel veszekedni, főleg
nem ilyeneken. Én
fogtam magam, bevonultam a szobámba felöltöztem beágyaztam elpakoltam a cuccaim
és már indultam is. Megköszöntem mindent, Harry arcán láttam a megbánást, de
nem tudtam vele foglalkozni. Csak kimentem az ajtón és már indultam is. De
valaki megfogta a karom. Amikor megfordultam Harry állt előttem.
-
Kérlek
ne haragudj az iméntiért, de nem nézi jó szemmel ha valaki más lánnyal csak
beszélek is vagy bármi.
-
Harry,
kérlek. Ne magyarázkodj nekem. 1: nem is érdekel. 2: Végképp nem tartozik rám.
Figyelj, nem te tehetsz erről, egyszerűen csak birtokolni akar téged, mivel nem bízik benned annyira, hogy
más lányokkal nem kezdesz ki és nem dobod el, mint valami rongy babát. De
szerintem nem lesz nehéz elengedni mivel…- már majdnem felemeltem a hangom, és
itt bevillant a hajnal beszélgetés Louissal, és ha most befejezném a mondatom
akkor a srácot szúrom hátba.
-
Szia
Harry és köszönöm- Csak kirántottam a kezem, erős tartásából és elindultam haza, mivel még át is
kell öltöznöm. Nagyon bántott hogy ezt így hozzá vágtam, de már késő okosnak lenni. Remek kezdés a srácokkal, bár nem
hiszem ezek után akarnak velem találkozni. Csak egyszer találkozzak még egyszer
ezzel a Taylorral… Inkább eltereltem a gondolataimat erről a reggeli kellemetlen élményről. Már negyed 10 volt és innen gyalog elég hosszú
lett volna haza sétálni. Fogtam egy taxit és hazamentem. Apám persze nem volt
otthon, csak egy cédula volt a konyhapulton: „ Szia Kicsim! Remélem jól érezted
magad! Kaja a hűtőben és ha gond van csak csörgess! U.I.: Ne felejts el dolgozni menni! J”
Ez
aranyos. Felmentem a szobámba és kiválasztottam a mai ruhám, persze nem valami
nagyon csinit, mivel csak félteném. 
Már
óra 40 volt, de inkább sétáltam, és elkések, mint, a kocsiban rohadjak. Út közben persze folyton a Harryvel váltott
beszélgetésen járt az agyam. Nagyon haragudhat rám és teljesen jogosan, nem is
ismerem, de már ilyeneket mondok róla. Még a telefonszáma sincs meg, hogy
valami bocsánatkérésért felhívni vagy SMS-t küldeni neki. Bár inkább szóban
rendezem le vele a dolgokat .Ezek a gondolatok vagy 100x végig cikáztak az
agyamon, de már be is értem a stadionba, vagyis nem a stadion részére, mert ott
vannak a koncertek. Úgymond a „színfalak” mögé. Még volt 5 percem kezdésig.
Tekintettel arra, hogy kávét nem volt időm inni, elmentem a kis „bárba” és kértem egyet.
Csak járt az agyam és járt és járt és nem akart megállni. A munka lassan telt
és elég sok mindent zúdítottak rám a tegnapi lógásom miatt. A napom körülbelül
azzal telt, hogy bujkáltam a srácok elől, bár Niallbe belefutottam, szó szerint a
büfébe. (érdekes) De nem akartam vele sem beszélni csak egy ’szia’ és egy
’bocsi’ volt a beszélgetésünk. Este a koncert közben én csak az öltözőből hallgattam őket. Ez nem mehet így tovább, mi lesz? Egész nyáron majd bujkálok előlük mint valami kis óvodás kislány vagy érett nőként elé állok és megbeszélem vele. Nem lehetek
ekkora kukac! Igazából nem is tudom mitől féltem annyira, hiszen nem esz meg vagy gyilkol
meg max kiabál velem- hosszas tépelődés után eldöntöttem, megbeszélem Harryvel a
dolgot. A koncert alatt megfogalmaztam, mit is mondok neki és felkészültem a
lehetséges válaszokra. Majd eljött a pillanat. Hallottam a koncertet lezáró
szavakat. Vártam egy pár percet az ideiglenes öltözőben, ugyanis eddig ott voltam és oda csak a
koncertek közben átöltözni járnak a fiúk. Elindultam Harry öltözője felé de az ajtó előtt nagyon hosszú sor lánysereg állt. De
szerencsémre akkor ment be és meglátott a folyosón és a kezével intett, hogy
várjam meg. Bólintottam és leültem a padra. Már egy 20 perce ott ültem de a
lánysereg nem akart elmenni onnan, az én türelmem is a határára ért,
szerencsére Harry épp akkor lépett ki a szobájából, egy 3 perc alatt kiosztott
vagy 5 tucat autogramot majd odajött hozzám.
-
Szeretnék
veled beszélni- mondtuk egyszerre. Amin mind a ketten elmosolyodtunk. Annyira
édesen mosolygott volt, ahogy egy féloldalas mosolyt húzott az arcára. De ezzel
most nem tudtam foglalkozni.
-
Kezd
te- mondtam neki.
-
Jó,
szóval- megköszörülte a torkát- nagyon sajnálom, ami reggel történt, és ha jól
tudom Louis elmondta neked a „titkot”. Persze, hogy nem tartja a száját soha.-
egy aranyosat mosolygott. – Szóval ne haragudj,és hálás lennék ha ezt a dolgot
nem híresztelnéd.
-
Jaj,
nekem kellett volna kezdenem. Én szeretnék bocsánatot kérni. Figyelj semmi
közöm nincs a magán életedhez és ha nem vagyok szimpatikus a barátnődnek elfogadom, mivel nem is ismerlek és nem rám
tartozik. Az meg egy másik dolog, hogy Louis elmondta ezt az egészet. Ne
aggódj, nálam jó helyen van a titkod és ne te kérj bocsánatot, mert te semmiről sem tehetsz.
-
De
igen is nagyon sok mindenről, már nagyon kezdem ezt a szerepjátékot unni és ha Taylorral vagyok
senki máshoz még csak beszélgetni sem mehetek oda. A múltkor meg megakartam
fogni nyilvánosan a kezét de ő majdnem leharapta a fejem, amikor meg hazaértünk, nekem esett…A franc
ezeket nem akartam elmondani, úgy néz ki neked könnyen elmondok mindent- az
arcáról nem tudtam semmit leolvasni.
-
Hát…
oké- erre nagyon nem tudtam semmit mondani. Megbeszéltük a dolgot és hogy erről nem beszélünk többet.
Figyelj
Ellie azt szeretném- de nem tudta befejezni, mivel már megint jött egy sereg
lány és eltoltak egymástól. Nem tudta befejezni amit akart. Gondoltam nem fogom
megvárni hogy befejezze, ezért inkább elmentem a dolgomra. A mai munkanapom
eléggé unalmas volt. Szerencsére pénteken korábban végeztem, ezért munka után
haza mentem, Apu szokás szerint nem volt otthon, csak a cetlije volt a hűtőn.
A szobámban ledobtam a cuccom, majd eldöntöttem, lemegyek a partra fürdeni, fél
9 kor már úgy sincsenek sokan. Felvettem a bikinim és a többi cuccom, majd
elindultam, de amikor elsétáltam a medence előtt
gondoltam egyet ledobtam a cuccaim és beleugrottam. Szoktam ilyeneket csinálni.
Mostanában rögeszmésen csinálom ezt. A pancsolás után, ami eredetileg úszásnak
indult, felmentem a szobámba és írtam Abbynek egy SMS-t, hogy holnap
találkozzunk és csináljunk egy csajos napot. Rögtön kaptam a választ. Aminek
örültem, mivel mostanában kevés időm jut
rá a munka miatt. Letusoltam, belebújtam a pizsamámba, ami fehérneműből
és egy bő
pólóból állt, majd a kimerítő nap
miatt hamar elaludtam. Este egy elég érdekeset álmodtam. Egy nagyon vidám
ösvényen sétálok, majd amikor magam mögé néztem az egész vidámság szomorúságra
váltott. Elkezdtem futni előle
mintha üldözne. Kétirányú úthoz érkeztem. Az egyiken Abbyék álltak a másikon
pedig Louis és Harry. Amit furcsálltam, de az álmaim nem tudom kontrollálni…
vagy igen?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése