2. fejezet

-          Szia Szépségem, na mi van eltévedtél? Nem tanácsos dolog ilyenkor, ilyen kicsi lányoknak sötétben mászkálnia-  mondta az egyik, amitől már kirázott a hideg

-          Bizony, tudod nagyon csúnya bácsik járkálnak ilyenkor idekint- szólalt meg a második.

-          Ó köszönöm a figyelmeztetést- és elindultam volna, de az egyik megragadta a karom. Ebben a pillanatban átfutottak a lehetőségeim az agyamon. Elsőnek, hogy elfutok, de 3 1 ellen elég rossz arány és biztos gyorsabbak nálam. Szóval ez kilőve. A másiknak az eleje más, de a vége is futás lenne. Sikítani nem mertem. Elég ilyen filmet láttam, amikor sikít a lány és megtörténik a baj…

-          Engedj el te vadbarom!- na ez nagy hiba volt.

-          Hogy felvágták a nyelvét- és mellém lépett a másik is.- Vajon akkor is ilyen nagy a szád- nem fejezte be a mondatot hanem megfogta a derekam és magához húzott majd elkezdte szívni a nyakam, de olyan erősen hogy azt hittem ott halok meg. A másik kezét meg egyre lejjebb csúsztatta a nadrágom felé, ami megjegyzem nem volt olyan nagyon hosszú a nagy melegre tekintettel. Már teljesen kétségbe voltam esve és felkészültem a legrosszabbakra, sőt még annál is rosszabbra. Amikor meghallottam, egy autó hangját. Az idegenek eltávolodtak tőlem, és hátrálni kezdtek, amint elengedtek én összeestem. 5 srác szállt ki, nagyon reméltem nem a haverjaik. Már a kocsi hangja is ismerős volt, de nem akartam elhinni, hogy ekkora mákom van. De mégis… Az egyik fiú letérdelt mellém a többi 4 a másik után mentek. Nem nagyon néztem meg ki volt az, mivel még egy kisebb sokk hatása alatt voltam. A srác kezében megnyugvást éreztem annyira jó érzés volt. Főleg amikor beültetett az autóba és megláttam.

Harry volt az. A kérdéseire sem tudtam válaszolni, egyszerűen megállt bennem az élet.

-          Megnézem a fiúkat- és már szállt is volna ki, de én megragadtam a karját és visszahúztam magamhoz. Értette mit szeretnék, visszacsukta az kocsiajtót és elkezdte simogatni a hátam. Ekkor kitört belőlem az elmúlt 10 percben felgyülemlett sírás. Nem akartam ennyire megtörtnek mutatni magam, de hát mit csináljak ilyenkor amikor majdnem… Erre nem szabad gondolni.

-          Semmi hírük, nagyon megijesztette őket Zayn új frizurája - és máris 4 fővel többen lettünk az autóban. A rám szegezett tekintetekkel, most kivételesen nem foglalkoztam. Megvárták amíg megnyugszom és olyan állapotba kerülök, hogy valamennyit ki nyögjek.

-          Ho-o-ogy kerületek i-dd-e:- elég szaggatottan beszéltem ezek után is.

-          Az úgy volt…- de inkább nem akartam tudni, legalább is nem most, úgyhogy legyintettem Niallnek hogy bele se kezdjen.

-          Akkor hazavihetünk?- kérdezte Liam óvatosan.

-          Csak azt ne! Bárhova csak haza ne. Ha apám meglát…- nem fejeztem be, biztos értették.

-          Akkor csak egy megoldás van!- monda mosolyogva Louis, hogy egy kis életet leheljen a társaságba. Én csak kérdőn néztem rá.- Eljössz hozzánk, és ott alszol aztán holnap hazamész!- ez már inkább kijelentésnek hangzott, mintsem kérdésnek.

-          Nem dehogy! Én nem akarok alkalmatlankodni, minek is nektek egy ilyen felesleg oda? Majd foglalok egy szobát.

-          Nem, egyáltalán nem zavarnál- mondta Harry. Egy kicsit gondolkoztam a dolgon, aztán belementem. Út közben írtam apunak egy SMS-t ,  hogy az egyik haveromnál alszom. Ha felhívom rögtön megérzi a hangomban, hogy valami nem oké. Nem beszéltünk valami sokat. Amikor odaértünk a házhoz, bevezettek és ha nem lett volna elég mára a kellemetlen szituációkból a következő történt: Amikor beléptünk az ajtón, egy nyafogós hangú szőke lányt láttam a szoba közepén és egyből odarohant Harryhez engem meg konkrétan fellökött. Első megjegyzés: Minimum 3 méteres körzetben kerülni ezt a csajt!

-          Na de Harry cica ki ez a lány?- olyan lenéző volt a tekintete, hogy azt hittem felképelem.

-          Az egyik ismerősöm, akit nagyon régen az általánosban láttam utoljára és most itt van a városban és gondoltam ma itt alszik nálunk, mivel nincs szállása- húzott ki a pácból Louis amiért egy nagyon hálás pillantást irányítottam felé.

-          Hát oké… Taylor, de biztos ismersz az újságokból. Na Göndörkém, gyere előkészítettem a fürdőt- ettől a nyáladzástól felfordult a gyomrom. A fiúk a hitetlenkedő képem nézték, de egy olyan „ ne is foglakozz vele” nézést küldtek felém, én meg csak gondolkodtam. Az agyam egy percre nem kapcsolt ki. Ezek után engem bevezettek a vendégszobába és kaptam hálócuccot meg törölközőt.

-          Szükséged van még valamire?- kérdezte a 4 fiú, mivel Harryék elmentek fürdeni. Megráztam a fejem, majd magamra hagytak. A tükör előtt álltam és kibújtam a nadrágomból meg a pólómból és a tükör elé álltam ami a szobában az ajtó mellett volt. A medencémen volt egy kicsi piros folt, de a nyomába sem ért a nyakamon lévő szívásnyomnak. A mai egy lehetetlen nap, Harry, olyan furcsa volt, mintha flörtölni próbált volna velem, de miért csinálja ezt ha barátnője van? Nem kell ezzel foglalkoznom, igazából nem tartozik rám. Biztos az összes lánnyal ezt csinálja… De miket beszélek, Nem tudhatom. Oké, burvál lapok, de azoknak a nagy része nem igaz. Ott látom Harry Styles a nagy nőcsábász. lehet tényleg az, de nem tudhatom. nem ítélem el előre. Na meg a mai este, nem történt semmi komolyabb, de történhetett volna. Még jó hogy ott voltak. Ahogy nézegetem magam észrevettem, hogy Harry ott áll az ajtóban egy szál törölközőben. Én is magam elé kaptam az enyém, de ő nem zavartatta magát csak a nyakam nézet.

-          Tudod van egy fajta szokás! Úgy hívják kopogás.- mondtam neki, de erre sem válaszolt semmit. Csak mosolygott.

-          Tudod nekem meg van egy nagyon jó krémem az ilyen ”sebre”- odajött hozzám és megérintette a szívásnyomot. Nekem nagyon nem tetszett ez a közelség, főleg úgy hogy tudtommal barátnője van. Ezért elég erősen eltoltam magamtól. Erre egy nagyon buta arcot vágott, de én váltottam. Normálisan magamra csavartam a törcsim.

-          Merre találom a fürdőszobát? –kérdeztem.

-          Gyere, megmutatom!- és bevezetett a fürdőbe. Szép nagy volt, de rögtön szemet szúrt a rózsafürdő meg a gyertyák a kád szélén. Ezen muszáj volt mosolyognom.- Na, mi az?- kérdezte Harry.

-          Semmi, csak nagyon szép így a fürdő…- és csak néztem tovább. Nem kaptam választ, csak egy nagyon aranyos mosolyt. Azért örültem, hogy volt egy zuhanykabin is mivel, nem szívesen fürödtem volna abban a vízben, amiben az előbb Harryék. Ki tudja miket csináltak…

-          Kell még valami?

Nem köszönöm- és egy mosolyt küldtem felé, amit ezzel viszonzott, majd kifele indult- Öh várj! Köszönöm a ruhákat, meg a törölközőt, meg úgy mindent- mondtam még neki majd kiment, én magamra zártam az ajtót. Tusolás közben, lepergett előttem ahogy a fiúk odaértek az utolsó pillanatban. Mi lett volna ha… de erre inkább nem gondolok. Fürdés után felöltöztem és arcot mostam. Nem hallottam kintről semmit ezért halkan bementem a szobába és befeküdtem az ágyamba.